használt traktorok, kombájnok, új traktorok,új kombájnok

A hazai traktorok, pótkocsik, rendsodrók, szárzúzók, ekék, rendkezelők, műtrágyaszórók, vetőgépek, ekék, kombájnok, bálázók, permetezők kereskedői egy helyen. Célunk
Olyan professzionális online megjelenési felület megteremtése a hazai agrár szektor számára, ahol mindenki megtalálja a
számára új és hasznos információkat, termékeket és szolgáltatásokat egy helyen. Egyedülálló online marketing és
kereskedelmi csatornát nyitunk az agrár szektorban jelenlévő kereskedő és szolgáltató Partnereink számára.
Elsődleges célunk mellett az aktuális pályázati lehetőségekről, agrár kiállításokról és szakmai fórumokról adunk tájékoztatást,
az aktuális gép és eszköz újdonságokról teszünk közzé videókat.
Ezen információkat a Facebook csatornánkon is megjelenítjük, illetve vicces tartalmakkal szórakoztatjuk a több, mint 14.000
követővel bíró táborunkat. Ennek az aktív és tudatos online kommunikációnak köszönhetően rendszeresen visszatérő
látogató körünk alakult ki.
Jól tudjuk, hogy napjainkban az első lépést az informálódás során az internetes felületek megtekintése jelenti. Mi megvizsgáltuk
a hazai és nemzetközi agrár online marketing és kereskedelmi témájú webes felületeket, amelyekből a jól használható
funkciókat tovább fejlesztettük, majd a saját ötleteinkkel ötvözve létrehoztuk a Gazdák Tere - Agrár Online Piacteret.

Általános leírás a rendsodró alkalmazási területeiről, fajtáiról és használatáról:
Nagyságrendileg hazánkban 800 ezer hektáron folyik szálastakarmány termesztés.
 
Ennek eloszlása megközelítőleg a következő:
 
kb.  400 ezer hektáron lucernát,
 
kb.  300 ezer hektáron silókukoricát,
 
kb. 100 ezer hektáron vörös herét; lóherét termelnek,
 
a  fennmaradó területen pedig réti füvet takarítanak be.
 
A különböző növényi kultúrák kezelése más-más rendsodró alkalmazását követeli meg.
 
Rendsodró változatok:
 
csillagkerekes rendsodró
 
dobos rendsodró
 
 gereblyés rendsodró
 
bolygóvillás rendsodró
 
vízszintes tengelyű rendsodró fogvezérlés nélkül
 
vízszintes tengelyű rendsodró vezérelt fogakkal
 
függőleges tengelyű rendsodró vezérelt fogakkal
 
A szálastakarmány betakarítás során nagy szakértelmet kíván a rendelkezésre álló rendsodrók közül a termesztett szálas takarmány kezeléséhez legmegfelelőbb rendsodró kiválasztása.  A rendsodró helyes kiválasztása meghatározza a későbbi bálakészítés eredményességét, hatékonyságát is. Mivel egymásra épülő munkafolyamatokról van szó, fontos a körültekintő precíz munkavégzés.  A bálázó gépnek, legyen az akár körbálázó, akár hasábbálázó akkor könnyítjük meg a dolgát, ha a levágott és rendkezelt szálastakarmányt, könnyen és gyorsan fel tudja dolgozni a talajról.  Ennek hatékonysága mind időben, mind pedig pénzben mérhető a gazdaságunk tevékenysége során.
 
A rendsodró műszaki szerkezete változó.  A nagyon egyszerűtől (csillag kerekes rendsodró) az összetettebb, bonyolultabb szerkezetűig (függőleges tengelyű rendsodró vezérelt fogakkal) változik az elérhető gépeink palettája.
 
Rendsodró gépek
 
A rendsodrók rendképző elemeinek a munkáját a rend:
 
– sodrásával (rendrakásával)
– forgatásával
– lazításával
– terítésével jellemezhetjük.
 
 
A rendsodró gépek esetében a rendképző elemek a szálastakarmányokat:
 
– erősen sodorják (sodratot készítenek),
– a forgató munkájuk mérsékelt,
– lazító- és terítő hatásuk pedig alig érvényesül.
– Szerkezeti kialakításukat tekintve megkülönböztethetünk vízszintes- és függőleges tengelyű munkavégző elemekkel szerelt gépeket.
 
 
– Csillagkerekes rendsodró
A vízszintes tengelyű gépek legegyszerűbb változata a csillagkerekes rendsodró. A kisebb munkaszélességű gépek, 3-4 forgórésszel függesztett változatban készülnek. A nagyobb munkaszélességű 5-6 forgórészes gépek pedig vontatott kivitelűek.
A rugóacélból kialakított csillagkerekek – mind a függesztett, mind a vontatott gépek esetében – a vázszerkezethez kapcsolódnak.
A csillagkerekek felfüggesztése talajkövető, hajtásukat a haladási sebesség hatására ébredő talajellenállás biztosítja.
 
 
– Dobos rendsodró
Dobos rendsodró funkcióját tekintve megegyezik a csillagkerekes gépekkel. Kialakítása tekintetében azonban kissé bonyolultabb. Működése a vezérelt lapátos motolláéhoz hasonlítható. Szintén készülhet függesztett-, illetve vontatott változatban. A rendsodró-dob vezérelt ujjas lapátjai rendszerint a dob két oldalán elhelyezett vezérlő pályán mozognak. A függesztett változatú gépek a hajtásukat a traktor TLT csonkjáról, míg a vontatottak rendszerint a járókerékről kapják.
 
 
– Szalagos rendsodró
Szalagos rendsodró gépek kisebb munkaszélességben nagyon egyszerű merev
ujjas (nem vezérelt) munkavégző elemmel és függesztett változatban
készülnek. A nagyobb munkaszélességű vontatott kivitelű vezérelt ujjas gépek
kissé bonyolultabbak, de kíméletesebb munkát végeznek. 
 
 
Amennyiben egyedi igényei vannak, vagy kérdései merültek fel, jelezze felénk. Szakértő kollégáink készséggel segítenek Önnek.
 
Kérem, tekintse meg a termék kínálatunkban elérhető rendsodrók listáját.  

SZÁRZÚZÓ

Általános leírás a szárzúzó alkalmazási területeiről, fajtáiról és használatáról

A növény- termesztési tarló- maradványok, a betakarítás utáni álló szárak, a szőlő és gyümölcs ültetvények sorközeiben található gyomnövények, a venyige és gyümölcsfa nyesedékeinek felaprítására, zúzására, azoknak a talaj felszínén való szétterítésére vagy rendre rakására a különböző kialakítású szárzúzók alkalmasak.
A szántóföldi növénytermesztésben ez egy kényszerű munkaművelet, azonban ennek elvégzése a talajművelési munkák jobb minőségű végrehajtását, nemegyszer a kalászos gabonák és a kukorica direktvetésének megvalósíthatóságát segíti elő.
A szárzúzók csoportosítása

A szárzúzó kialakítás és építési mód szerint lehet: függesztett szárzúzó, félig függesztett szárzúzó, vontatott szárzúzó.
Az építési módot legtöbbször a gépek munkaszélessége befolyásolja. A kisebb kb. 3 m körüli munkaszélességű szárzúzók jellemzően függesztett kivitelben készülnek, a nagyobb kb. 3–8 m munkaszélességű gépekre a félig függesztett és vontatott kivitelek jellemzőek.
A szárzúzó vágószerkezete két féle lehet: függőleges vagy vízszintes tengelyű.
Ennek megfelelően függőleges tengelyű rotációs szárzúzókat és vízszintes tengelyű, lengőkéses szárzúzókat különböztetünk meg.
Ez a megnevezés nem teljesen pontos, hiszen mind a vízszintes tengelyű, mind a függőleges tengelyű szárzúzó gépek vágó-zúzó munkájukat forgómozgású késekkel végzik el, azonban a gyakorlatban (és főleg a „szakzsargonban”) meghonosodott elnevezések élesen elkülönítik az „RZ” szárzúzókat az ismert vízszintes zúzó-tengelyű (VZ) gépektől.
A függőleges tengelyű szárzúzók elsősorban a felsőhajtású rotációs fűkaszákhoz hasonlíthatóak és szerkezeti elemeik azokkal – többségükben – megegyezőek. Az egyes szárzúzó gépek talajkövetése – a szár vágási magasságának beállítása – kétoldali csúszótalpakkal (ez elsősorban vékonyszárú növények, gyümölcsültetvények mulcsozásakor), acélgörgős, rugófeszítésű hengerekkel (gyepek, szőlő- és fasorközök tisztításakor), tömör vagy fúvott abroncsú gumikerekekkel valósítható meg. A szárvágás (szárzúzás) vágási magasságának beállítására hidraulikus vagy mechanikus úton van lehetőség.
A különböző szárzúzó gépek, valamint az üzemeltető gépkezelő biztonságtechnikai védelmét mellső/hátsó szemeslánc-függöny, lemez-, vagy gumilapát-függöny biztosítja. A zúzott anyag terelésére szárfogó rács, zárt fedőlemez, oszlató-lemezes kifúvó vagy oszlató-lemez nélküli kifúvó szolgál. Ezeken kívül – a különböző kialakítású gépeknek megfelelően – a zúzott szárak (beállítható szélességű) rendrerakása, vagy a zúzott területen való szétterítése is megvalósítható. A szárzúzó vázszerkezete profilacélból hegesztett zártszelvényt képez, amelyet felülről és oldalról lemezburkolat zár le. A burkolat lemezvastagsága általában 3,5–5,0 mm, de egyes – nagyobb munkaszélességű – gépeknél 7 mm-es lemezvastagsággal is találkozhatunk.
A vázon, ill. a lemezburkolaton képezik ki a csatlakozásokat a hárompont függesztéshez és ehhez csatlakoznak a vágószerkezet(ek) hajtásházai, valamint a hidraulikus munkahengerek is. A TLT-ről kardántengelyen keresztül meghajtott szárzúzó gépek hajtásátvitelét kúpkerekes hajtóművek biztosítják. A gépek forgórészeinek száma határozza meg, hogy milyen – egy vagy több – lehajtásos hajtómű kerül beépítésre. A függőleges tengelyű rotációs szárzúzó ~ 3 m munkaszélességig függesztve szállíthatók, a nagyobb munkaszélességű gépek szélső tagjai (1–1 forgórész) szállításkor hidraulikus munkahengerekkel felhajthatók. A kisebb munkaszélességű vízszintes tengelyű szárzúzó függesztve vagy félig függesztve – ilyenkor a járókerekek a talajon gurulnak – szállíthatók, míg a nagyobb –> 3 m – munkaszélességű gépek hosszirányú közúti vontatási lehetősége (vonórúddal és szállító kerekekkel) biztosított.
Vízszintes tengelyű szárzúzó

A vízszintes tengelyű szárzúzó függesztett, félig függesztett és vontatott kivitelűek lehetnek. A függesztett kiviteleken belül hátsó- és homlok-függesztésű megoldások is ismertek. A függesztett gépek hárompontos függesztő szerkezetükkel kapcsolódnak az üzemeltető erőgépekhez. A munkavégző szervek – rotorok – működtetése, meghajtása szabadonfutós kardántengely közbeiktatásával, a traktor TLT-jéről biztonsági tengelykapcsolón, kúpfogaskerekes hajtóművön keresztül háromféle lehet: az egytengelyes, kisebb gépeknél egyoldali többsoros ékszíjhajtással, a középen osztott-tengelyű (nagyobb munkaszélességű) zúzóknál kétoldali 3–4 soros ékszíjhajtással, ill. a hajtóműtől közvetlen lehajtással.
A csőből kialakított vízszintes forgórész hegesztett furatos tartóira (gumiágyazású) csapos felfüggesztéssel csatlakoznak a különböző kialakítású lengőkések. A késsorok egymással 90°-os szöget zárnak be, vagy spirál vonal mentén vannak felfüggesztve. A haladási iránnyal ellentétesen nagy kerületi sebességgel forgó (aprító-zúzó) lengőkések a szár- és egyéb növényi maradványokat a talajról felemelik, a szabad ütközés révén felaprítják – vagy ellenkéssor esetén a zúzandó anyagot az álló ellenkés-sorra szállítva, ott törő hatást kifejtve összezúzzák –, a tarlón elterítik. A forgórész feletti teljesen zárt, merev vázszerkezet egy erős szívóhatás létrehozását – ezáltal a zúzandó anyag felemelését – szolgálja a megfelelő munkaminőség biztosítása érdekében.
A vízszintes tengely(ek) – a forgórész(ek) –, a csapágyazás, valamint a statikus és dinamikus kiegyensúlyozás révén nyugodt, egyenletes munkavégzést biztosít(anak). A rotor(ok) nagy fordulatszáma – a lengőkések nagy kerületi sebessége – biztosítja a felaprított anyag talajon való szétterítését, illetve az anyagterelő lemez és az oszlató lemezek segítségével hátul történő kifúvását. A lengőkéses szárzúzó gépek többségének talajkövetését 2–4 db fúvott abroncsú gumikerék, az ún. támkerék biztosítja, de ismeretesek az acélgörgős vagy csúszótalpas talajfelszín-követési megoldások is.
Ezekkel a szerkezeti egységekkel – a talaj követése mellett – a vágási sík magasságának beállítására is lehetőség nyílik. A különböző lengőkéses szárzúzó gépeknél a vágási magasság – általában 3–30 cm közötti – beállítása mechanikus úton (csap-furat illesztéssel vagy csavarorsós mechanizmussal), a nagyobb (< 6,0 m) munkaszélességű gépek esetében hidraulikus munkahengerek segítségével, több fokozatban lehetséges. A vízszintes tengelyű szárzúzók tárgyalásánál külön kiemelést érdemelnek a burgonya szárzúzó gépek, amelyek zúzó-aprító kései – a bakhátas burgonyatermesztés (75 cm-es) sortávolságának és a bakhát felszín kontúrjának megfelelően – különböző hosszúságban (általában több spirálvonal mentén) vannak felszerelve a forgórészre. Ezen szárzúzó gépek 2-, 4- és 6-soros kivitelben készülnek, alkalmazkodva a burgonyatermesztésben alkalmazott ültető gépekkel megvalósítható technológiákhoz. A burgonya szárzúzó gépek esetében megjegyzendő, hogy az üzemeltető erőgép TLT-jéről 540 vagy 1000 min-1 fordulatszámmal meghajtott forgórészek – ez az áttételek következtében a rotoroknál ~ 1200–2800 min-1-ot (30-40 m/s kerületi sebességet) jelentő – nagy fordulatszáma, valamint a forgórész(ek) és a lengőkések szívó hatása, az elfekvő burgonyaszárakat is felemeli, azok aprítása is megtörténik. A zúzókések kerületi sebessége a támasztás nélküli ún. „szabad vágás” sebesség-feltételét vékony szárú szálas növényekre vonatkozóan – ide sorolható a burgonyaszár is – lényegesen meghaladja és a vastag szárú növényekét pedig kielégíti.
A vízszintes tengelyű szárzúzó csőtengelyének forgórészére a különböző kialakítású lengőkések csapos felfüggesztéssel vannak felszerelve. A csőtengelyen a lengőkések egymástól különböző osztásra, 90°-ban eltolva vagy spirálvonal mellett helyezkednek el. A gyártók az egyes növényi szármaradványok zúzásához különböző alakú és formájú késeket ajánlanak. A legfontosabb növényi maradványok zúzásához a következő lengőkéseket használhatjuk:
• univerzális (vagy „Y”) kés: kukorica, napraforgó, dohány, búza; szőlővenyige; fanyesedék,
• egyenes kés: szalma; búzatarló finom aprítás,
• hajlított kés: burgonyaszár zúzás,
• hajlított sarokkés: fű, gyepművelés, cukorrépa levélzúzás,
• lapát alakú kés: répalevél eltávolítás, rizsszalma aprítás,
• kalapács kés: szőlővenyige, fanyesedék, bozótirtás, füves területek, gyep tisztítására.
Ezeken a lengőkéseken kívül általában használatos még a hajlított – univerzális – lengőkés és lapátkés kombináció (napraforgó, kukorica, dohány stb.) szármaradványok zúzására, parlagon hagyott földek tisztítására, valamint az aszimmetrikus – különböző hosszúságú – késsorozat (a burgonyaszár zúzására). A szárzúzó gépek egy része (ellenkésekkel), ellenkéssorral is fel van szerelve, amely 1- vagy 2-soros lehet. Az ellenkéssorok a lemezburkolat belső oldalára szerelhetők, ill. hegeszthetők.
Függőleges tengelyű szárzúzó

A rotációs szárzúzó – munkaszélességüktől függően – 1–5 függőleges tengelyű forgórésszel készül. A kisebb munkaszélességű függesztett munkagépek 3-pontos függesztő szerkezettel kapcsolódnak az üzemeltető erőgéphez. A gépek zártszelvényű vázát felülről és oldalról lemezburkolat fedi le. A traktor teljesítmény-leadó tengelyéről szabadonfutós kardántengellyel kúpkerekes hajtóművön keresztül hajtják meg a függőleges tengelyű forgórészt – a rotort –, amelyre csuklósan rögzített, vízszintesen forgó zúzókések vannak felerősítve.
A gép vázát – annak hátsó részén – függőlegesen állítható önbeálló támkerek(ek) támasztjá(k) alá, amelyek biztosítják a talajkövetést, és egyidejűleg lehetővé teszik a vágási sík magasságállítását. A forgórészt megcsúszó kapcsoló védi a túlterheléstől, a zúzott anyag kirepülését szárfogó rács akadályozza meg. A gép által felaprított szárak a tarlón szétterítve maradnak vissza. A függőleges tengelyű rotációs szárzúzók felépítésére az alacsony gépmagasság a jellemző. Különösen igaz ez a több (3–5) forgórészes félig függesztett és vontatott gépek esetében, amikor is a gépek lemezburkolattal fedett lapos és széles vázszekrényéből csak a hajtásátvivő berendezések (kúpkerekes hajtóművek, kardántengelyek), egyes hidraulikus munkahengerek emelkednek ki.
Ezeknél a munkagépeknél az egyes forgórészek átmérője általában ~ 1,2–1,5 m, de néhány gépnél 1,8–2,1 m átmérőjű forgórészekkel is találkozhatunk. A függőleges tengelyű forgórészek végén lévő vízszintes tárcsákra (vagy laposvasból kialakított tartóra) a vízszintesen forgó – csuklósan rögzítet – zúzókések vannak felerősítve. A forgórészen a zúzókések egymáshoz képest 180°-kal vannak eltolva a statikus és dinamikus kiegyensúlyozás biztosítása céljából. A zúzókések egyes vagy kettős felerősítéssel nyernek kialakítást.
A rotációs szárzúzók talajkövetését a hátul elhelyezett fúvott gumiabroncsú támkerekekkel biztosítják. A gépek – munkaszélességüktől függően – 1, 2, 4, 6 vagy 8 db támkerékkel rendelkezhetnek. A támkerekekkel – a talajkövetésen kívül – a vágási sík magasságállítása is biztosított. Ez egyszerűbb gépeknél csap-furat átállítással vagy csavarorsós mechanizmussal van megoldva, a korszerűbb (több forgórészes) gépeknél a vágási magasság beállítását hidraulikus munkahenger(ek) végzi(k) el.
A függőleges tengelyű szárzúzók forgórészeihez – egymástól 180°-kal eltoltan – vannak felszerelve a csuklósan rögzített vágókések, amelyek vízszintes mozgást végeznek. Egy-egy forgórész végén lévő vízszintes tárcsához, esetleg laposvasból kialakított tartóhoz, 1–1 egyenes vagy 2 db egyenes és 2 db hajlított vágókés kerül felszerelésre.
A szárak levágására szolgáló kések általában egyenesek, de néhány konstrukciónál ívelt kialakítású késeket alkalmaznak a levágott anyag könnyebb továbbítása, jobb szétterítése érdekében. A kések anyaga laposacél és a vágóélek keményfémmel felrakottak. Duplakéses felszereltség esetén a legtöbb esetben rövid álló ellenkések is elhelyezést nyernek, amelyek elsősorban tisztítási célokat szolgálnak. A vágókések (forgórészek) kerületi sebessége – a hajtástól, ill. a kialakítástól függően – 60–80 m/sec közötti.
A szárzúzó alkalmazási területei

A szárzúzó alkalmazási területei széles körűek lehetnek. A szántóföldi növénytermesztésben alkalmazhatjuk azokat a gabonafélék, a hüvelyesek, a gumós- és gyöknövények, az olaj- és ipari növények betakarítás utáni (burgonya és cukorrépa esetében a betakarítás előtti) szárzúzási-száraprítási munkáiban, de felhasználási körüket a szőlő és gyümölcs ültetvények (venyige- és gyümölcsfa-nyesedékek felaprítása), a füves területek-, gyepek tisztítása is szélesíti.
A függőleges tengelyű rotációs szárzúzók munkasebessége általában 6–8 km/h közötti. Ennek megfelelően egy 3 m munkaszélességű szárzúzóval műszakóránként 1,3–1,7 hektár területteljesítmény érhető el, míg 6 m-es munkaszélesség esetén ~ 2,5–3,2 ha/műó. területteljesítményekkel számolhatunk. A vízszintes tengelyű lengőkéses szárzúzók nagyobb – 8–10 km/h közötti – munkasebességekkel üzemeltethetők, s egy 4 m munkaszélességű szárzúzó műszakonként 22–26 hektár, míg a 6 m munkaszélességű géppel 34–38 ha/műszak területteljesítmények érhetők el.
A gépvizsgálatok azt mutatták, hogy a függőleges tengelyű, rotációs szárzúzók általában alacsonyabb tarlók készítésére alkalmasak, míg a vízszintes tengelyű, lengőkéses szárzúzókkal jobb aprító hatás érhető el.
Beállítási lehetőségek:
Az üzembe helyezés előtt elvégzendő:
• a szárzúzó műszaki állapotának felülvizsgálata, a szárzúzás technikai megvalósítása lehetőségének (szabadonfutós kardántengely, biztonsági tengelykapcsoló, hidraulikus csatlakozások, forgórészek stb.) ellenőrzése
 
• a hajtóművek gyári előírások szerinti ellenőrzése, amely az olajszint ellenőrzés mellett magába foglalja a hajtóműházak rögzítettségének meglétét is
• a hajtó ékszíjak vagy láncok feszítése
• a vágószerkezet (vágókések, lengőkések stb.) felülvizsgálata
• a biztonsági berendezések meglétének és működésének ellenőrzése
• a vágási magasság beállítása (a szárzúzó géptől függően csavarorsós mechanizmussal, támkerekekkel, hidraulikus munkahengerekkel), és azt a megfelelő munkaminőség érdekében az üzemeltetés során többször célszerű ellenőrizni.
Kérem tekintsék meg a termékkínálatunkban szereplő szárzúzók listáját!

VÁLTVAFORGATÓ EKE

Az ekék felépítése, eketípusok, az ekék beállítása
 
A talajművelés alapműveletei és gépei:
 - Forgatás: ekék, ásógépek
 - Keverés: tárcsák, talajmarók, boronák
 - Lazítás: talajlazítók, kultivátorok
 - Aprítás: porhanyítás, tárcsák, boronák
 - Tömörítés: hengerek
 - Felszínalakítás: simítók, egyengetők, szántáselmunkálók, barázdabehúzók
 
Az ekék fajtái
Azokat az ekéket, amelyeket az ekefejek jobbra forgatnak, ágyekéknek nevezzük. Az ágyekékkel mindig úgy kell a szántás irányát, a szántandó terület nagyságát megválasztani, hogy a lehető legkevesebb össze- és szétszántott barázda keletkezzen.
A váltvaforgató ekék alkotják a másik csoportot. Ezen belül alapvetően két típust különböztethetünk meg: a váltóekét és az ikerekét. Mindkét típusnál ugyanannyi jobbra és balra forgató ekefejet találhatunk, csak azok a váltóekénél egymáshoz képest 90°-ra, az ikerekénél 180°-ra helyezkednek el. A váltóekék ma már kimentek a divatból, mert a traktorból vezérelve hidraulikus úton forgatható ikerekék kiszorították őket. Így, ma ha váltvaforgató ekéről beszélünk, ikerekéről van szó. 
 
A váltvaforgató ekék jobbra és balra forgató fejeit a keretükkel együtt váltogatni lehet. Ha a táblán a jobbra szántó fejekkel kezdtünk el dolgozni, a tábla végén átváltunk a balra forgató fejekre. Ugyanabban a barázdában jöhet vissza az eke, amelyikben az előbb ment, így elkerülhetők a tábla közepén az össze- és szétszántásból eredő egyenetlenségek. A váltvaforgató ekékkel történő szántásnak különösen nagy jelentősége van a lejtős területeken, dombvidéken a rétegvonal menti szántás esetében, mert így mindig felfelé lehet forgatni a földet, ami előnyös a talajerózió megakadályozása szempontjából.
 
Az ekék csoportosítása:
 
Munkasebesség szerint:
   - 2 m/s alatti - hagyományos eke
   - 2 m/s feletti - gyorsszántó eke
 
A kapcsolás módja szerint:
   - vontatott (1 ponton)
   - félig függesztett (2 ponton)
   - függesztett (3 ponton)
 
A forgatás iránya szerint:
   - ágyeke - jobbra forgató
   - váltvaforgató eke - jobb ill. balra forgató
   - árokhúzó - két irányban forgató
 
A művelési mélység szerint:
   - sekélyszántó ekék 7-17 cm
   - középmélyszántó ekék 18-24 cm
   - mélyszántó ekék 25-35 cm
   - mélyítőszántó ekék 36-50 cm
   - rigolekék > 50 cm
 
Az ekék feladatai:
   - a felső talajréteg alulra fordítása,
   - növényi maradványok, zöldtrágya, szerves trágya, műtrágya, stb. talajba munkálása,
   - a gyomnövények gyökereinek elvágása,
   - a laza talajokon a mélyre mosódott tápanyagok „felemelése”,
   - az összetömődött talaj fellazítása,
   - a talaj porhanyítása.
 
Az ekék felépítése:
1) Működő részek:
 - kormánylemez a szántóvassal,
 - az előhántó (trágyabeforgató)
 - vagy a beforgató lemez,
 - a csoroszlya,
 - az altalajlazító
 
2) Tartó (hordozó) szerkezetek
3) Támasztószerkezetek
- az ekenád a csúszó talppal,
- a járó- és a mankókerék.
4) Vonó- es függesztő szerkezetek
5) Szabályozószerkezetek (hossz.-, ker. vizsz.)
6) Biztosítószerkezetek (túlterhelés ellen)
 
Kérem tekintse meg egyik legnéőszerűbb váltvaforgató akénket működés közben. A bemutató videó eléréséhez kattintson IDE
 
Kínálatunkban számos eke található, kérem tekintse meg ezek listáját! 

ÁSÓGÉP

Gépi ásás során lényegében ugyanazt a műveletet hajtjuk végre a talajon, mint kézi ásáskor: a földből egy talajdarabot kivágunk, majd megfordítva visszaejtjük közel ugyanoda. A géppel történő ásást a kertészetekben akkor alkalmazzák, amikor zöldtrágyát, vagy szervestrágyát forgatnak le az egyébként nehéz, tömörödött talajokba. A módszert ott kell alkalmazni, ahol a rossz állapotú talajban a traktor nem tudja a szántáshoz szükséges erőt kifejteni, vagy pedig a gépek a szántáshoz nem férnek el.
 
A technika fejlőséde során az ásógépeknek több fajtája alakult ki, de a legkiválóbb minőségű munkát az ún. vezérelt művelőszerszámú ásógép végzi.
 
Az ásógép a traktor teljesítményleadó tengelyéről kapja a hajtást egy kardántengelyen keresztül, majd innen közvetett módon jut el a művelőszerszámhoz.
 
 
Az ásógép munkavégző tengelye lassan forog, így a rajta elhelyezkedő munkaszerszámok egy íves pályán bejutnak a talajba. A traktor haladása közben a talajszeletet kivágja, majd egy negyedfordulatot téve visszaejti azt, majdnem az eredeti helyére.
Ásógép segítségével olyan talajműveletet lehet elvégezni egy menetben, amit más munkagépekkel csak több menetben lehet. Ásógép segítségével tehát időt, és munkát spórolhat meg. A nagy beszerzési költség ellenére is behozza az árát.
 
Termékkínálatunkból a következő ásógépet tudjuk ajánlani:
 
SELVATICI - Ásógép
 
Rendeltetésszerű felhasználási terület: SELVATICI ásógépek művelőtalp betegség nélküli, kiváló talajszerkezet kialakítására használhatók mind ültetvényekben, mind a szántóföldi művelésben. A SELVATICI ásógépekkel kiváló talajszerkezet alakítható ki, melynek jobb a víz és levegő háztartása, mint az egyéb talajművelő gépekkel végzett munka esetén.
 
Használatukkal teljesen kiküszöbölhető a művelőtalp betegség. A jobb talajszerkezet az egészségesebb és több termés alapja.
 
A SELVATICI ásógép ásófejeinek speciális mozgása biztosítja a talaj megfelelő forgatását és aprítását.
 
A SELVATICI ásógép alapfelszereltsége:
   - állítható magasságú és nyílású hátsó terelőlemez
   - hajtómű
   - állítható mélységhatároló csúszótalpak
   - I-II-III. kategóriás 3. pont függesztés (részletesen a műszaki adatoknál)
   - biztonsági burkolatok
   - hátsó TLT 1 ¾ Z6 (csak a 180.350, 220.350 és 160/180.350 típusoknál)
   - normál kardán: 150.75, 150.95, 150.150, 120.35
   - nyomatékhatárolós kardán: 120.45, -75, 150.75, -95, -150, -200, 180.250, 220.250, 180.350, 220.350, 120.80, 150.150

MOBILSZÁRÍTÓ

A terményszárítás fontosságát hangsúlyozni szükségtelen, még akkor is, ha részben a klímaváltozás hatásaként az utóbbi időben gyakran a korábbiaknál lényegesen szárazabb növények betakarítására nyílt lehetőség.
A hazai szárítógép-park közös jellemzője, hogy szinte kivétel nélkül konvektív elven működnek és rendkívül energiaigényesek. Az energiafelhasználás és az üzemeltetés költségei azonban megfelelő konstrukció választásával racionalizálhatók.A mobilszárító a stabil terményszárító berendezésekkel szemben számos előnnyel bír, éppen a mobilitása miatt. Kiválóan alkalmas bérszárításhoz, és a tárolótér mellé lehet telepíteni, majd tovább lehet mozgatni.
 
A mobilszárítónak több, igencsak különböző változata ismert:
 
Van olyan mobilszárító, amely torony szírító, de vízszintes szállítási helyzetből állítható fel a szárítási folyamathoz. Ennek a változatnak további előnye, hogy a toronyszárítóknál ismeretes energiatakarékos megoldások - mint amilyen a hűtőlevegő visszavezetése - alkalmazhatóak.
 
A mobilszárító lehet keresztáramú szárító is. Az anyag a fogadógaratból lejut a szárító felső részére egy kaparóelemes szállítóval. Onnan pedig egyenletesen terül ki a szárító teljes felületére. A szárító közeg középről kifelé mozog és járja át a terményt. Az ürítés végül alul történik.
 
Gyakori a függőleges mobilszárító, amely egy belső és egy külső hengerből áll. A külső hengerben található a szárítandó anyag, míg a belső hengerben mozog a szárító közeg. Mindkét henger perforált, így a szárító közeg szabadon áramlik a hangereken át. A szárítandó termény feltöltése fogadógaraton és lehordó csigán át történik. A szárítandó anyag lefelé mozog, közben a szárító közeg áthatol rajta. Amikor a szárítandó anyag leér, a visszaforgató csigához jut. Az anyag így szárítás közben keverhető, egyenletes száradás biztosítható és megelőzhető a túlszárítás. A forgó részek vagy elektromos motorról, vagy TLT-ről működnek.
 
Kérem tekintse meg egyik legnépszerűbb mobilszárító gépünket működés közben. A videó megtekintéséhez, kérem kattintson IDE
 
Kíváló minőségű olasz gyártmányú mobilszárító berendezéseinkkel állunk ügyfeleink szolgálatára a magyarországi piacon. A nálunk vásárolt mobilszárító berendezésekhez alkatrészutánpótlást is tudunk biztosítani, mivel közvetlen kapcsolatban vagyunk a gyártókkal.
 
Amennyiben egyedi igényei vannak, vagy kérdései merültek fel mobilszárító megoldásainkkal kapcsolatban, jelezze felénk.
Szakértő kollégáink készséggel segítenek Önnek.

GÖDÖRFÚRÓK

A gödörfúró erdészeti, illetve mezőgazdasági célokból használt berendezés, melyeket fák ültetéséhez, és oszlopok állításához használnak leginkább. Kiválóan alkalmazható sík, lejős, és előkészítetlen talajoknál is.
 
A gödörfúró felépítése

 
A gödörfúró traktorral üzemeltethető munkagép. Munka közben, a munkavégző elemén keresztül támaszkodik a talajra, szállításnál függesztett állapotba kell helyezni.
 
A gödörfúró részei:
 
- A gépváz;
- A hajtószerkezet;
- A fúrótest;
- A hidraulikus berendezés.
 
Gépváz
 
A gödörfúró gépváza:
 
- az alapkeretből;
- az elfordítható tartóból;
- a gerendelyből;
- a hajtómű tartóból és
- a menetes orsóból épül össze.
 
Alapkeret: profilacélból készített, hegesztett. Hozzá csatlakozik az elfordítható tartó, a hidraulikus berendezés munkahengere és a felfüggesztésez való függesztőcsapok.
 
Elfordítható tartó: anyaga laposvas. A gerendely tartására, és mozgatására szolgál.
 
Gerendely: a gép hosszanti irányú tartója. Az erőgéphez távolabbi égéhez csatlakozik a hajtómű tartó, a közelebb eső végéhez a felső függesztőcsap. (Utóbbi az eszköz felfüggesztésére szolgál.)
 
Hajtómű tartó: ehhez csatlakozik a hajtószerkezet. 
 
Menetes orsó: ez biztosítja, hogy a fúrótest függőleges helyzetben álljon. Csuklósan csatlakozik az elfordítható tartó felső részéhez, és a hajtómű tartóhoz.
 
Hajtószerkezet
 
Az erőgép teljesítmény leadó tengelye, és a fúrótest közötti erőátvitelre szolgál, egy kardántengelyen, és egy lassított áttételű fogaskerekes szöghajtóműn keresztül.
 
Fúrótest
 
A gödörfúró fúróteste:
 
- a fúrószárból;
- a fúróspirálokból;
- a vágókésekből;
- a vezetőelemből és
- a rögzítőcsavarból áll.
 
A fúrószár egy belül menetes, kúpos végű acélcső, melynek külső részéhez fúróspirálok vannak hegesztve. Alsó végéhez csatlakozik a vezetőelem. A vezetőelem cserélhető alkatrész, ami a vágókések által szabadon hagyott talaj fúróspirálok közötti vezetését végzi.
 
A gödörfúró hidraulikus berendezése
 
Egy kettősműködésű munkahengerből, és ez ehhez csatlakozó hidraulika tömlőkből áll. Működtetése az erőgép hidraulikus rendszeréről történik.

VETŐGÉP

A vetőgép célja, hogy a vetőmagot a megfelelő mélységben, és minőségben juttassa a talajba.
 
A vetőgépek csoportosítása:
 
- sorbavető gépek
- gabonavető gépek
- szemenkénti vetőgépek
- szórva vető gépek
 
A gabonavető gépeket főleg kalászos gabonafélék vetésére használják. Kisebb átalakítások után azonban alkalmasak kisebb és nagyobb magvak vetésére is.
 
A gabonavetőgépek felépítése:
 
- vázszerkezet;
- járókerekek;
- magtartály a keverőszerkezettel;
- vetőszerkezet
- mechanikus működésű
- tolóbütykös;
- tolóhengeres;
- pneumatikus működésű
- magvezető csövek;
- sornyitó csoroszlya;
- csúszó csoroszlya;
- tárcsás csoroszlya;
- Nyomjelzők
 
A gabonavetőgépek függesztett, illetve vontatott kivitelben készülnek. A magládában levő magot keverő mozgatja, a boltozódás elkerülése végett. A vetőszerkezet a magot a csoroszlyákon keresztül a talajba juttatja.
 
A szemenkénti vetőgépeket nagy sortávolságú növények (pl.: napraforgó) vetésére használják.
 
Szórva vető gépeket általában fűfélék vetésére használnak, illetve gabonafélék vetésére akkor, ha a talaj nagyon száraz, vagy a csoroszlyák nem hatolnak be a talajba..