A permetezéstechnológiáról szóló cikksorozatunk előző, első részében foglaltak talán száraznak és tudományosnak tűntek, de fontosnak éreztük, hogy egy kis elmélettel rávilágítsunk a fúvókák működésére. A továbbiakban azon leszünk, hogy sokkal gyakorlatiasabb oldalról közelítsük meg a fúvókák kiválasztását.
Induljuk ki abból a tényből, hogy tudjuk: milyen védekezést kívánunk végrehajtani. Ahhoz, hogy optimális hatást érhessünk el a célfelületen, tudnunk kell a kiadagolandó mennyiséget, és nem árt tudnunk az ehhez szükséges fúvóka cseppméretét is. A fúvókagyártók katalógusaiban és más kiadványokban közzéteszik a fúvókák osztályba sorolását, szabványnak megfelelően betűjelzéssel és színkóddal. Ezt mutatja be az 1. ábra.
1. ábra Cseppméret-kategóriák
A megfelelő cseppméret kiválasztása után következik a számunkra leginkább megfelelő és lehetőleg többfajta kezeléshez is alkalmazható fúvókatípus meghatározása. Általában minden gyártó segíti a felhasználót abban, hogy az általuk előállított fúvókák milyen cseppmérettel és ajánlott üzemi nyomástartománnyal milyen kezelésekre ajánlottak, és egyben felhívják a figyelmet az esetleges elsodródás veszélyére is. Ezeket az információkat táblázatos formában ábrákkal szemléltetik.
2. ábra Fúvóka-kiválasztási segédlet
Cégünk nagy figyelmet fordított arra, hogy az általunk forgalmazott fúvókagyártmányok katalógusai magyarra fordítva szinte hiánytalanul megtalálhatók legyenek a honlapunkon /www.farmcenter.hu/ az Önök tájékoztatását segítve szántóföldi és szőlő-gyümölcskultúrákra vonatkozóan. Egy ilyen táblázatot a 2. ábra szemléltet.
A táblázatban üresen hagyott helyeken nem történtek permetezéstechnikai vizsgálatok, ezért feltételezhető, hogy e kezeléseknél nem alkalmazhatók. Ha tudjuk, hogy milyen típusú fúvóka a számunkra megfelelő, akkor a kiadagolandó szórásmennyiség, haladási sebesség, stb. ismeretében meghatározzuk a fúvóka méretét az alábbiakban ismertetett számítások alapján. Alapképlet szántóföldi permetezőgépeknél:
A fúvóka szórásteljesítményének ismeretében következik a megfelelő méret kiválasztása a katalógusokból. Az előzőekben ismertetett képletek alapján szerkesztik e táblázatokat. A fúvókateljesítmény értelmezését, szántóföldi gépeknél, a 3. ábrán szemléltetjük.
3. ábra Fúvóka-teljesítménytáblázat
Példa: Ha 100 l/ha mennyiséget kívánunk kijuttatni 10 km/h munkasebességnél, az alábbiak szerint kell eljárni. A teljesítménytáblázat olvasásakor jelöljük meg a permetezőgép haladási sebességét, és kövessük ezt az oszlopot lefelé a l/ha-ban megadott kijuttatni kívánt mennyiséghez legközelebb eső értékéig. Ezen értékektől balra haladva találjuk meg a kipermetezéshez szükséges üzemi nyomást (bar) és a megfelelő fúvókaméretet. Ha a táblázatban talált érték nem pontosan ugyanaz, mint amit előírtunk, a nyomás kismértékű korrekciójára lesz szükség.
Itt szeretnénk eloszlatni azt a tévhitet és a sok vitára adó okot, hogy ez az érték egy fúvókára vonatkozik ugyan, de bármilyen keretszélesség esetében is alkalmazható. Tehát teljesen mindegy, hogy 1, 10, 150, stb. db. fúvókánk van a gépen, akkor is ezt a méret kell alkalmazni az adott osztástávolságon, hiszen nő a munkaszélesség is. Ha megvan a méret, akkor következhet a fúvóka anyagának kiválasztása. Ebben az esetben azt javasoljuk, hogy a saját igényeiket jól felmérve (üzemóra) ne csak az ár domináljon, hanem a tartósság is, és ebben nem érdemes kompromisszumot kötni, hiszen nagyon nagy mennyiségű növényvédő szert juttatunk ki. Anyagkivitel alapján a 4. ábrán szemléltetjük a fúvókákat.
Teljesen réz (bronz) fúvóka: gyenge kopásállóság, agresszív szerekkel szemben kismértékű ellenállóképesség, közepes árfekvés, élettartam kb.: 40-50 üzemóra.
Műanyag kivitelű fúvóka: közepesen kopásálló, növényvédő szerekkel szemben ellenálló, viszonylag olcsó árfekvéstől a közepes árszintet is elérheti, élettartam kb.: 250-350 üzemóra.
Rozsdamentes kivitel, illetve műanyag házban rozsdamentes kifúvónyílás: nagy kopásállóság, nem szer- érzékeny, magas árfekvés, élettartam kb.: 800-900 üzemóra.
Teljesen edzett nemesacélból készült fúvókák: kevés típusválaszték, nagymértékű kopásállóság, nem szer- érzékeny, horribilis árfekvés, élettartam 100-1200 üzemóra.
Műanyag házban kerámiabetétes fúvóka: nagyon nagy kopásállóság, nem szerérzékeny, a rozsdamentes kiviteltől olcsóbb árfekvés, nem megfelelő tisztításnál sérülékeny, élettartam ~1800 üzemóra.
A fúvókák élettartamát 2 bar nyomáson speciális koptatófolyadékok használatával, fárasztó vizsgálatok során határozzák meg. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a fúvókák anyagának kiválasztásánál vegyék figyelembe az alkalmazott üzemi nyomásukat, a víznyerési lehetőségüket (annak szennyezettségét pl.: kvarchomok), illetve az üzemóra-kihasználtságot!
4. ábra Fúvókák anyagminősége
Fontosnak tartjuk azt is, hogy a felhasználók tisztában legyenek a fúvókákon található feliratokkal, jelölésekkel. A színjelöléssel, ISO szabvány szerint, a fúvóka méretét határozzuk meg és ezeket is nagyon szemléletesen mutatják be a katalógusok, de itt egy kis táblázatban összefoglaljuk szántóföldi fúvókákra vonatkozóan.
5. ábra Fúvókafeliratok
Ezeket a színkódokat minden gyártó egységesen alkalmazza a műanyagházas fúvókáknál. Ha egy fúvókát a kezünkbe veszünk az 5. ábrán látható, hogy milyen információk tudhatók meg róla.
Az előzőekben azzal foglalkoztunk, hogyan válasszuk ki az új fúvókánkat, de az is nagyon fontos, hogy mikor cseréljük a gépünkön meglévőket azon kívül, ha elhagyjuk, letörjük, stb. Alapvetően a fúvóka kopás határozza meg, amelyre több tényező is hathat: fúvóka anyaga; alkalmazott növényvédő szer; üzemi nyomás, átfolyási mennyiség; mit használunk tisztításhoz (drót vagy műanyag kefe); a felhasznált víz minősége, szennyezettsége. Az „ökölszabály” az, hogy akkor cseréljünk fúvókát, amikor a gyári új fúvóka szállítási teljesítményét 10%-kal meghaladja az aktuális szállítás, vagy sérültekké válnak pl. tisztítás után (drót, csavarhúzó, stb. használata).
7. ábra: A fúvóka szórásegyenletességének mérése
A fúvókák cseréjét célszerű kopás észlelése után teljes keretszélességben elvégezni, mert a részleges csere nem megfelelő szórásegyenletességet fog okozni. A 6. és 7. ábrán különböző fúvókák kifúvónyílásainak fotóját mutatjuk be és azok hatását a szórásegyenletességre. Számtalan más dolgot is fontosnak tartunk a fúvókákkal kapcsolatban, de azokat majd a következő részekben érintjük. Ezeket az információkat már úgy szeretnénk megosztani, hogy növényvédelmi szakirányítók által felvázolt aktuális kezelésekhez társítanánk. Tehát bővülni fog az információs szerzőcsapat is két szakemberrel. A következő részben a gépeken alkalmazott szivattyúk rövid ismertetését is elkezdjük, annál is inkább, hogy az alábbi kis történetünkben foglaltakat jobban elkerülhessük.
Huszár Jenő
